2017. szeptember 1., péntek

Három festéspraktika


Régen a parasztházak falának és a fa burkolatainak a festésére is meszet használtak, ami a világosság és tisztaság mellett egyúttal a fertőtlenítést is jelentette. Napjainkban divatos lett a skandináv, vagy a rusztikus hangulat, aminek a festéssel történő megvalósítását  az alábbiakban bemutatott háromféle technikával lehet elérni. Mindhárom technika természetesen más-más felületet képez.


Míg a skandináv hangulatú fafelület kialakításához simára csiszolt fenyőfa a legalkalmasabb, addig a rusztikus hangulat újrahasznosított faanyagból valósítható meg, amihez felhasználhatók régi kerítéslécek, de alkalmasak a korosabb raklapokból nyert deszkák is.


1/ Sima fenyő felület ronggyal festése (skandináv)
Lényege, hogy a hígított festéket ronggyal kenjük szék a felületen, ami ecsetvonások nyomait nélkülöző, egyenletesebb réteget képez, de ugyanakkor hagyja áttetszeni a fa erezetét. A fehérebb szín eléréséhez száradás után meg kell ismételni a folyamatot.


2/ Újrahasznosított faanyag kaparóval festése (rusztikus)
Elsődleges feladat a régi, megszürkült/barnult faanyag alapos letisztítása, lemosása. Csak a teljes száradás után lehet a festést elkezdeni. Ez esetben csak a szükséges mértékben kell hígítani a festéket, inkább sűrűbb legyen, amit keskeny csíkban rácsorgatunk a fa felületére, majd egy kaparóval elkenünk. Nem kell egyenletesnek lennie.


3/ Újrahasznosított faanyag gyertyával kezelése, ecsettel festése, majd ronggyal áttörlése (rusztikus)
Az alapos letisztogatás és száradás után egy gyertyával véletlenszerűen satírozzuk be a fa felületét, majd mindenhová ecsettel vigyük fel a festéket. A teljes száradás után egy ronggyal dörzsöljük át a festett felületet, ami által a viaszos részről a festék leválik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése